Színes szavakon szárnyaltam a szélben.
Tudtam,
téged is megérint az érző gondolat.
Égő érzéseket énekeltem az éjben.
Vágytam,
hogy néked is perzselje a hangodat.
Puha párnát álmodtam a pillanatoknak.
Ne fájd,
ha néha megérint egy eltévedt sértő hangulat.
Most csókokra cserélném a fájó csöndet.
Akarj még,
az életem része lenni, egy csöppet, kérlek!
Csillagokba suttogott, remélt vágyak.
Betűk vándorolnak,
keresem a szót, amit nem találok,
várlak.
Nem értem, vagy csak befogom a fülem?
Sejtelmes suttogások sorakoznak,
látom,
ne mondd, hogy integet!
Szineket szakító sóhajtásom szaval esdeklő szavakat,
Maradj meg nékem,
amíg el nem töröl a lélegző pillanat!

 

 

2014. december

 

 

 

 

Oldal: Búsul a csönd
Szavakká érett gondolatok, érzések a Kárpátok öleléséből-Pál Júlia tollából - © 2008 - 2025 - verseloerintes.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat