Vidáman fogom meg kezét az újra éledő Tavasznak,
Hisz édes reményt, varázslatos hitet rezdül ásító álmaimnak.
Ahogy pirkadatot pattan a fákon rügyező élet fehérbe,
Úgy tisztul gondolatéltető erővé kíváncsian ébredő fejembe.
Mosolyt hozó a gondolat, mely varázslatos, ha szívet érint,
Magokat vető, érést éhező, végtelen valóságot hint.
Selymesen simogató szellő szárnyába kapaszkodik a hangulat,
Az üzenet így tölti be a kéklő eget és keblére öleli a távol lakókat.
Csodás ez a nap, hisz ma sírt először éltető ritmust létem.
Benne volt minden: kíváncsi kaland, lelkesítő alkotás, értelem,
Bánatot feledő, sikert szenvedő, új életeket adó őrült szerelem,
Szavakat csendülő, ritmust rímelő, éltetést színező énekem.
2016. március 10.
Zenés aláfestéssel