A közelgő este nagyot ásítva,
fényt gyújtott a csillagokba.
A halász lesüti bús szemét,
egyhangúan lesi a naplementét.

Megbékélt azzal, mit adott a sorsa?
Nem, beseperte mérgesen a bozótba.
A hálóját nagy hévvel újradobta
jó messze, a hullámzó habokba.

Titkon remélve izzott a szíve,
vágyott egy kis hal fényére.
Mint éhséget, síró gyerek szavát,
kívánsága meghallgatásra talált.

A búcsút vöröslő nap koronája
cinkosan rábólint az ősz halászra.
Kérjél bátran, vágyjál nagyot,
hisz a lehetőség megadatott!

Szívedet átölelik a mosolygós szavak,
Ne féld a halnemvolt csalódásokat!
Az öreg szemében könny remeg,
boldogságból ered, szívéig lepereg.

   2014.augusztus

 

Oldal: Vágytál egy halra
Szavakká érett gondolatok, érzések a Kárpátok öleléséből-Pál Júlia tollából - © 2008 - 2024 - verseloerintes.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat