Simán éjbe siklanak a halkuló nappalok,
Már a felhők között bújócskáznak a csillagok.
Párnás pihenésre tér a zaklatott rohanás,
Megérint ez a csend, a Hold is némán andalog.
Félve rezdül a fejemben egy apró gondolat,
Érzem, hogy elvarázsol a növekvő hangulat,
Kedves érintés a szunnyadó álmok peremén,
És igaz dallá érnek a szavak, mert fontosak.
Legyen hát szabadon szárnyaló minden értelem,
Rögös az út, de a célod az legyen töretlen!
Akarnod kell, hisz kezedben tartod a sorsodat,
Erős hitre cseréld le a töprengő gondokat!
Különleges idők különleges gyermeke vagy,
Szabadon szeress és növeld az önbizalmadat,
Ne építsd nagyra a kétségek tépte perceket,
Mosollyal ledöntheted a fájdalmas falakat!
Legyen hát szabadon szárnyaló minden értelem,
Rögös az út, de a célod az legyen töretlen,
Akarnod kell, hisz kezedben tartod a sorsodat,
Erős hitre cseréld le a töprengő gondokat!
2015. április