Bársonyos hangok kopognak a sötét
csöndben.
Bekúsznak a zajok a kifakult párna
mögé.
Suttogva széttörik a béklyót az éjjeli
ködben,
amely az elmúlt idők hálóját fonta
köré.
Szusszan az öreg szán, csalogat a
fényre.
Boldogan siklanék újra a friss havon
sikongva,
ám a tavalyi forró nyár szikrázó
emléke…
fogva tart és örök pecsétet nyom
ajkaimra!
2014. május