Színeket ringat az évszak a fákon,
gyümölcsöt ígért a nyáron.
Lágyan libbenve ásít, álomról mesél
a sárgán hulló falevél.
Fázósan ébred a mezőn a morcos dér,
szeptembert szemlél.
A kukorica sárga csövekkel csalogat,
megtölti a magtárakat.
Barna burgonya gurul a verembe,
ropogósra süti a kemence.
Pajkosan szemezgetnek a szőlőszemek,
zamattá zúzzák az ízeket.
Gazda a kamrában polcokat porolgat,
befőttet szorgosan számozgat.
Forrón ölelte a nyár a tavaszi terveket,
ősszé termelte a veteményeket.
Friss erőt érlelve vár már az iskola,
tudást kínál diákjaira.
Vidáman csacsognak a gyerekhangok,
örömet birkóznak a barátok.
Új élet köszönt a kíváncsi elsősre,
biztat a jeles jövőre.
Féltőn figyelve kíséri szülője,
mélyen nyúl zsebébe.
Kabátot simogat sandán süvítve a szél,
hideget szisszen majd a tél.
2014. szeptember